Tisztelt Látogató !
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal www.szszbmkh.hu címen található honlapja 2012. március 20-i hatállyal megszűnt, tartalma archív állapotban továbbra is elérhető 2012. december 31-ig.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalra vonatkozó információk, hirdetmények, közérdekű adatok a
http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg
címen érhetők el.
A Magyar Kultúra Napja
A Magyar Kultúra Napját 1989 óta minden évben január 22-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Ezen alkalomból a megyében és a határon túl is több megemlékezésre került sor, melyeken részt vett Vinnai Győző kormánymegbízott is.
Szombat délután a Megyeháza Bessenyei Nagytermében tartottak megemlékező ünnepséget. Vinnai Győző ünnepi beszédében Márai Sándort idézve elmondta, hogy a magyar kultúra az, ami minket emberré, magyarrá tesz és nyelvünket, hagyományainkat, kulturális identitástudatunkat erősíti. A Himnusz maga a hazaszeretet, ami kultúránk része, nemzeti összetartozásunk kifejezése.
A beszédek után, melyet verses, énekes és szavaló műsorszámok is színesítettek, a résztvevők megkoszorúzták a Megyeháza előtt álló Kölcsey szobrot.

Másnap a szatmárcsekei református templomban folytatódott a megemlékezés, ahol a résztvevők az ökumenikus istentisztelet után, Kölcsey Ferenc síremlékénél tisztelegtek.

Szatmárnémetiben is a Magyar Kultúra Napja volt a főszereplő, ahol idén már VI. alkalommal rendezték meg a Magyar Kultúra Hete programsorozatot, mely az „Egycsillagú égbolt“ nevet viselte. A rendezvénysorozat főszervezője a Szatmárnémeti Ady Endre Társaság, akiknek az egy héten át tartó hagyományőrző és kulturális eseményekben bővelkedő rendezvénysorozatát, a Bethlen Gábor Alapítvány is támogatta.

Vinnai Győző örömét fejezte ki, hogy Szatmár megye immár együtt ünnepelheti Szatmár szülöttét, hiszen „egy nemzet vagyunk, éljünk a világ bármely részén, a nyelv és a kultúra a legfőbb kötőszövetünk. Nekünk pedig kötelességünk megőrizni és továbbadni a jövő nemzedéknek kultúránk kincseit, hagyományainkat, nyelvünket, mert csak így nem merülünk el a „népek tengerében.”




















